"Úgy van az a lovakkal, hogy nem lehet csak szeretgetni őket, sok répát adni nekik, a megvesztegetés nem működik náluk. Mint a gyerekeknél sem. Ezzel csak azt érjük el, hogy szemtelen és elkényeztetett lesz. De azt sem akarjuk hogy féljen tőlünk. Légy szigorú, de ne légy igazságtalan. És csak semmi személyeskedés! Nem érzek semmi mást iránta,mint a saját lovam iránt. Nem haragszunk rá. A lovas számára a legnagyobb kihívás,hogy uralja az érzelmeit,mert az embereket elég könnyű felidegesíteni. Engedd meg a lónak, hogy hibázzon. Ugyanúgy fog tanulni belőle,mint az ember. Ne hagyd, hogy rettegjen a hibáktól,mert fél a következményektől.És ha ezt nem veszed figyelembe akkor mindent elrontottál." Buck Brannaman

 

Joe Camp zseniális mesélőként vált híressé. Kezdetben kutyás könyveket írt, majd felnőttként elkezdett komolyabban foglalkozni lovakkal is. Könnyen befogadható, élvezetes formában ír. A ló jutalmazásáról, a nyomásról és engedésről ír egy egyszerű feladaton, a fej leengedésén keresztül. Jó olvasást!
http://lovakert.hu/2016/02/joe-camp-a-lo-jutalmazasa/

 

 10 tulajdonság, amelyet figyelembe kell vennünk a lovakkal való foglalkozás során

 

 

1. Menekülő állatfaj! 
2. Szélsőségesen éber állatfaj! 
3. Leggyorsabb reakcióval rendelkező háziasított állatfaj! 
4. Leggyorsabban deszenzibilizálható – megnyugtatható – állatfaj! 
5. A deszenzibilizálhatósággal megegyező sebességgel tanulnak! 
6. A lónak tévedhetetlen memóriája van! 
7. Hierarchikus társadalomban élnek! 
8. A mozgás kontrolálásával szabályozzák egymást! 
9. Kommunikációjuk testbeszéden alapul! 
10. Teljes – menekülésre képes – szervezeti fejlettséggel születnek!

 

 

 

 

 

Bármilyen hihetetlen :))) de Amerikában a magyaroktól tanultak meg 
lovagolni. 1848 után huszárok ---mármint magyar huszárok---képeztek kinn lovasokat, de még többen mentek ki az első és a második világháború után. Az amerikai olimpiai és egyéb válogatottak edzői bizony sokszor magyar katonatisztek voltak. Az akkor még működő örkényi kiképzőtáborból kerültek ki a legjobbak. Az amerikai sportlovaglás alapjait Némethy Bertalan fektette le, a Némethy-módszer a mai napig alapja a díjugratásnak. A rendszerváltás után amikor boldog-boldogtalan hozzáfért a tenyésztéshez és a lovagláshoz is 
hirtelen mindenki elkezdett érteni hozzá. Annyi elrontott és mindenféle 
tenyészcél nélkül szaporított ló lett, hogy a vágóhidak megteltek ( volna ha nem a "majd rásózzuk valakire ezt a dögöt" mentalitás uralkodik). Az 
okosabbak hamar rájöttek hogy jó edző nélkül nem fog menni a dolog és 
külföldről hívták be a magyar alapokon tanult szakembereket. Ugyanakkor jó sportló, értem ezalatt a JÓ lovat aminek nagyon alapos volt a kiképzése és az ezt követő vizsgája is--ugye senki nem gondolja hogy sánta, rossz természetű lóval lehet háborúba menni?! hiszen a katonai lókiképzés volt a tenyésztés alapja--alig maradt az országban. Egyfelől a rendszer úri huncutságnak titulálta a lovaglást, másfelől ha jó ló született a magyar pénztárcához viszonyítva horribilis összegért talált gazdára külföldön. A hidegvérűeket pedig lassan kiszorította a traktor. Nem mellékesen a mai napig a szakirodalom azt írja hogy kb 10 km távolságon belül a ló gazdaságosabban használható szállításra mint a gép.Na és ekkor jöttek az új megváltók a westernlovaglással, a Monty és Parelli módszerrel. Ezek mind munkalovaglásból fejlődtek ki, a józan ész volt a vezérelv--most is annak kéne lennie! Nagyon kevesen vették a fáradtságot hogy bármelyik módszert alaposan megtanulják. BÁRMELYIKET! Egyik módszert sem lehet 2 hónap gyorstalpaló alatt megtanulni. A parasztgyerek belenőtt abba hogyan kell a 
lóval bánni, 10-15 éve volt rá. MOST sem erőszakos--szemben az 
erőszakmentesnek kinevezett módszerekkel--a parasztló kiképzése. 
Durvasággal, erőszakkal biztos nem lehet rávenni a lovat hogy vacsi előtt álljon a kocsmánál egy órát úgy hogy senki nem vigyáz rá, rávenni arra hogy kötőfékben órákon keresztül szántson. Bármelyik kiképzési formát válasszuk is a józan ész vezessen, és bár a lovak tanulása is akárcsak az embereké életük végéig tart, ha egy ló képzése évekig tart arra hogy több kevesebb biztonsággal eljussunk A- ból B pontba nem biztos hogy a józan észt követi. A puding próbája az evés, a lóé a használhatósága.

 

 

 

 

A lovas imája

 

Teremtő Uram a Mennyekben!
Adj nekem erőt, hogy irányítani tudjam lovamat.
Adj nekem gyengéd kezet, és tiszta gondolatokat.
Add, hogy megértsem őt, és ő is megértsen engem.
Te valami különös szeretettel töltötted meg szívemet ezek iránt 
a teremtmények iránt, s én igérem neked, hogy ezt soha nem tévesztem szem elől.
Lelkemet megajándékoztad az irántuk való mély tisztelettel, ami
nem hogy gyengülne, de az idő múlásával egyre inkább erősödik bennem.
Add,hogy szívem mindig fényárban ússzon mikor a nap sugara finoman megérinti őket.
Add, hogy lelkem mindig felderüljön amint meghallom szelíd nyihogásukat.
Add, hogy mindig édesnek érezzem a friss széna és a bontatlan zab illatát.
Add, hogy mindig mosolyra késztessen ha egy meleg orr érinti kezemet.
Élvezem egy forró nap örömét a farmon, a vágtató ló kecsességét és pompáját.
A patadobogás hallatán fátyolos lesz a szemem és elszorul a szívem.
Add, hogy ez mindig így legyen.
Teremtőm !
Adj nekem türelmet, mert a lovak olyanok mint a vitorlába fogott szél, s a befogott szél szeszélyes.
Add, hogy ne ijesszem meg őket,és ne ártsak nekik.
Ehelyett mutasd meg a természetes utat hozzájuk, hogy megértsem őket.
De mindezek felett, Uram, töltsd meg velük az életem !
Ha majd itt kell hagynom ezt a világot, ne küldd lelkem olyan mennyországba ahol ők nincsenek velem.
Mert ez a szeretet megszépíti az életemet, s ezért én óvom ezt az érzést, és mindig áldani fogom érte a nevedet.

 

Amen

 

Fordította: Vilcsek Adrienn
angol nyelvről, ismeretlen szerző után
2010.04.07.

 

 

 

Az örkényi iskola

 

  

 

 

 

...Az első kapavágásra 1930. május 17-én került sor, és igen gyors ütemben megkezdődtek az építkezések, olyan formában, hogy a régi épületeket is felhasználták, átalakították az iskola céljainak megfelelően. A telepen elhelyezett négy nyitott lovarda, valamint a terepen levő vágtapálya, akadálypálya, versenypálya, stb. ha nem is érte el a pineroloi színvonalat, annak mintájára létesült. Az olasz mintára lehetőleg mindenütt a természet adta lehetőségeket használták ki, csak az olasz iskolában lényeges szerepet játszó csúsztatót kellett mesterséges kialakítani. Az első időben meglehetősen sivárnak tűnt a homok pusztába épített tábor környezete, azonban az építéssel egyidejűleg fásították is a területet, a lovardák környékét, a vágtapályát stb., noha a fiatal csemeték az első években vajmi kevés árnyékot adtak. A tanárképzőt 1930. szeptember 30-án, némi késéssel adták át használatra. A Lovaglótanár képzőben a tanév augusztus 20-tól július 10-ig tartott. A minimum kétéves csapatszolgálat és az elvégzett equitáció után kerülhettek a tisztek az örkényi egyéves tanárképző-tanfolyamra. Egy évfolyamon általában 9 tiszt vett részt (négy huszár, négy tüzér és egy vonatcsapatbeli;később a létszámot emelték). Az iskolába egy szolgálati és egy saját tulajdonú hátaslóval kellett bevonulni, a többi lovat az iskola biztosította. Az egyéves tanfolyam után a legjobb hallgatók kerülhettek a II. évfolyamra, amely alatt már versenyen is indulhattak. A tanfolyam alatt a legnagyobb hangsúlya reggel 7 órától du. 2-ig tartó lovagláson volt, így a pótló kiképzésben (3,5éves csikókkal), a vadászosztályban (ugrólovakkal), a futószáras (díjlovas) osztályban, a szolgálati ló osztályban, a saját ló osztályban, majd az állami ménekkel végzett munkán volt. A tanárképzőbe vezényelt tiszteken kívül itt helyezték el az olimpiai keret idomító, és ugróosztályát is. Joggal feltételezhető, hogy minden valószínűség szerint ez volt az örkényi intézmény létrehozásának a valódi indoka, mert a XX. század közepe táján semmi más nem indokolhatta egy ilyen nagyméretű és drága katonai lovasoktató-központ létrehozását. Az olimpiai keret díjlovas és ugrólovas csapatra oszlott, a military csapat tagjai pedig a két csapat tagjai közül kerültek ki. Általában 15-20 lovasból állt az olimpiai keret, s legtöbb esetben az intézmény tanárai is tagjaik voltak. Éppen ez okozza azt, hogy igen nehéz ma már megállapítani, hogy egy-egy lovast oktatóként vagy a válogatott keret tagjaként vezényeltek-e Örkénybe (ugyanis a tisztek beosztása, részben előléptetésük következtében3-5 évenként általában változott). A tanárok között szerepeltek, (némileg időrendi sorrendben) Szunyogh Albert (iskolapk.), Malanotti Lajos (tanár, iskolapk. táborpk.), Keméry (Kempner) Pál, Binder Ottó (tanár, iskolapk.),Adda Alfréd (tanár, iskolapk.), Kánya Antal (tanár, iskolapk.), Hanthy László,Endrődy Ágoston, Kókay Pál, Németh Dezső, Reznek Jenő, Hazslinszky-Krull Géza, Bodó Imre, Visy István stb. Örkénytáborban, illetve a magyar lovas kiképzésben minden adott volt, hogy egy sajátos stílus alakuljon ki. Mindenekelőtt a Lovaglótanár képzőhelyszíne: túlzás nélkül mondható, hogy akár az otthonukból, akár az istállókból kilépve, a lovas és a ló máris természetes környezetben, a "terepen"érezhette magát. Ebben a környezetben, amelyben minden a lovaglásnak volt alárendelve, az egykori bécsi iskola felfogása szerint kiképzett tanárok a campagne lovaglásba, a klasszikus iskolába építették be a fiatalabb nemzedék olasz iskola szerint "természetes lovaglás" elveit, ami elsősorban a lovak alapkiképzésében érvényesült. Az idősebbek megértették és elfogadták az újat, míg a fiatalabbak, saját tapasztalataik alapján is rájöttek, hogy nagyon jól összeegyeztethető, sőt egymást kiegészíti, és az igazi korszerű felkészülést jelenti a klasszikus elvek alapján idomított lovakkal való ?természetes lovaglás", azaz az ugrásokon és a terepen végzett gimnasztika, ügyesség és izomfejlesztő gyakorlatok. Része volt ennek a kiképzésnek a galopp-versenyek úrlovas48 számaiban, a "zászlók közötti" (gát- és akadály-) versenyeken, továbbá a nagyon fontos őszi falkavadászatokon való részvétel. Érdemes megjegyezni, hogy a sportlovak is részt vettek az őszi falkavadászatokon, s az itt szerzett lendületet és menőkedvet használták ki a téli idomító munkában. Az iskola azt vallotta, s ebben nem különbözött a többi iskolától sem, hogy minden lovat azonos módon kell kiképezni egy meghatározott szintig, s csak a kiképzett, jól idomított lóval lehet valamilyen irányba,(díjlovaglás, díjugratás, military, sőt galoppverseny) folytatni a munkát. Az örkényi kiképzés során nemcsak az alapmunkával, az alapkiképzéssel ismerkedtek meg az iskola növendékei, hanem a magasabb szintű "folytatásban" is (a lóhasználat, a sport minden ágában) részt kellett venniük, s a leg-magasabb szinten kellett "érzést" szerezniük. Ez határozta meg az örkényi lovasok szemléletét: bármilyen munkát is végeztek, mindig az idomító, a terep, az ugró- és a galopplovas szemléletével, érzésével dolgoztak. Mindezekhez még hozzá kell vennünk a katonai fegyelmet, ami a lovaglótanárok kiképzésében érvényesült. Mindenkinek úgy kellett lovagolnia, ahogy azt a lovaglótanára megkövetelte. Ennek következtében noha, mint sportolók később teljes önállósággal dolgoztak - a magyar lovasokat mindig egységes stílusuk jellemezte. Az örkényi iskola módszerét megteremtőik es tanítványaik soha nem tartották különösnek, speciálisnak, egyszerűen csak a helyes lovaglásnak mondották. Az örkényi tanárképző fennállása mindössze 14 tanévet (a PIK éveit is számítva 23 év) tett ki, amelyből öt háborús esztendő volt. Az, hogy ezen rövid idő alatt egy iskola alakult ki, az már csak működése megszűnése után vált egyértelművé. Működése alatt ugyanis nem sok kiemelkedő sikert értek el a magyar lovasok: díjugratásban mindössze egy Nemzetek Díj első helyezését csapat (Salzburg, 1931), egy Nemzetek Díjában való egyéni első helyet (Aachen, 1935. Schaurek 0., Mr. Spokes.), egy olimpiai bronzérmet (Berlin, 1936), valamint militaryban olimpiai 5. helyet sikerült szereznünk. De az iskola várható hatásáról Reznek Jenő 1931-ben már a következőket írta: ?...most van az az idő, mikor a lovaskiképzés helyes alapokon(modern viszonyok között) megkezdődhet és felépülhet, de ezért ne legyünk túl nagyigényűek kezdetben azokkal szemben, akiknek az új, helyesen fel-épített kiképzésről világviszonylatban kell számot adniok, mert egy ugrásszerű fejlődés máról holnapra be nem következhetik, hanem csak pár év múlva lehet ...számon kérni és követelni az átlagos, világviszonylati nívót. Örkény igazi sikere és az "örkényi iskola" mítosza, hírneve a második világháború után keletkezett, elsősorban Némethy Bertalan, Endrődy Ágoston, Hazslinszky-Krull Géza és Visy István sikerei nyomán....

 

(Ernst József)

 

 

 

A lovasíjász ló képzéséről

"Minden lovassport létrehoz egy kiképzési skálát és minden lovas fennhangon hirdeti, hogy az alapoknak azonosaknak kell lenni. A valóság pedig az, hogy a módszerek radikálisan eltérnek egymástól. Ennek egyik oka a szakértelem hiányosságában rejlik, a másik pedig a különböző felhasználási területek egymástól való eltérésében. Gustav Steinbrecht, az előre lovagoltságban és az egyenesre állítottságban látja a lényeget. L. Hotte tábornok a nyugodtságot előtérbe helyezve a következő sorrendet határozza meg: nyugodtság, előrelovagoltság, és egyenesség. Némethy Bertalan, a magyar lovassport mindmáig legkiemelkedőbb alakja a nyugodtságot nem helyezi az egyenesség és az előrelovagoltság elé. Az a két évtized, amit a lovasíjászat létrehozásával töltöttem, a kitűnő francia tábornok nézeteit látszik igazolni a saját területemen. Véleményem szerint a lovasíjász ló képzésében a nyugodtság az első helyen áll. Miután a lovasíjászatban szársegítségek nélkül kell lovagolni, az a ló, amelyikből hiányzik ez a tulajdonság, egy olyan kötélhez lesz hasonlatos, melyet el akarunk tolni. 
A képzés során a ló két alaptulajdonságát kell szem előtt tartanunk, azt, hogy csorda- és menekülő állat is egyben. Az, hogy közösségben él, teszi lehetővé, hogy minket is elfogadjon. Viselkedésünkön múlik, hogy utált ellenségként, alárendeltként, társként vagy a hierarchia csúcsán lévő vezetőként fogad el bennünket. A menekülő állat státusz pedig egyetlen reakció ösztönszerű alkalmazását jelenti: minden, ami szokatlan, potenciális veszélyforrás és azonnal menekülni kell. A domesztikáció sokat változtatott a lovon, de alapreakciói, ha valamelyest gyengébben is, de megmaradtak. Ezek figyelembevétele nélkül a harmonikus munka megvalósíthatatlan. 
A nyugodtság nem tévesztendő össze a lustasággal és enerváltsággal. Az elengedettség feltétele a nyugalom, de ahhoz, hogy lovunk rádobott szárral belerohanjon egy ellenséges pajzsfalba, már több kell: ez a bátorság, ami a bizalom és a tisztelet fájának a közös gyümölcse. Ahhoz, hogy lovunk a lovasíjászat közben megőrizze elengedettségét, a képzés során jóval nagyobb stressz-helyzet elé kell állítani. Akkor építjük fel helyesen gyakorlatainkat, ha azok végrehajtása után a lovasíjászat a ló számára már egy ingerszegény tevékenységet jelent. A legnagyobb hiba, ha lovunkat kellő felkészítés nélkül túl korán visszük pályára. Az itt szerzett negatív hatások egy életen át elkísérhetik. A lelki sérülések jellemzője, hogy minél korábban keletkeznek, annál nehezebb azok gyógyítása. A félelem betegség, mely beivódik lelkünkbe, és lassan, de biztosan mérgezi meg életünket. Ha egy madárraj átrepül házunk felett, ennek még nincs jelentősége, de ha fészket raknak ereszünk alatt, az már a mi felelősségünk. Senki ne gondolja, hogy nem lehet párhuzamot vonni a ló és az ember lelkében lezajló jelenségek között. A fokozatosság elvét figyelmen kívül hagyva egyaránt sérülhet ló és ember. 
A ló idomítása ló és lovas kapcsolatának csak egy szelete, az együttműködés minősége ettől jóval több körülmény együttes hatásából bontakozik ki. 
A hely: a helynek tartalmaznia kell a szándékot. A tartás körülményei nagymértékben befolyásolják azt az utat, melyet ló és lovas együttesen fognak bejárni. Egy pillantás a trágyadombra egy lovas számára annyi, mint egy leírt szó egy grafológusnak, mindent nem, de sokat sejtet a tulajdonos hozzáállásáról. Az istálló megmutatja, hogy a gazdának a pénze vagy a szaktudása több. Sajnos eddigi gyakorlati tapasztalataim azt mutatják, e kettő ritkán áll arányban. A hatások összességéből kiolvasható, hogy a ló szenvedő alanya-e a tulajdonos igényeinek, státusz szimbólum, elkényeztetett hisztérikus kedvenc vagy a mindennapok társa. 
Az emberiség hajnalán őseink a világot két részre osztották fel, volt egy ehető és egy nem ehető fele, mindenki sejti, hogy a ló melyikbe tartozott. Mielőtt mindet fölfaltuk volna, felismertük az erejében rejlő lehetőségeket és csak azután ettük meg, miután ezt is kihasználtuk. A történelem a háborúk története és ezt az utóbbi 4000 évet már együtt szenvedtük végig vérben és verejtékben. Ma, amikor élelmünk elég, gépeink ereje felváltja izmaikat, bombáink kiszorították őket csatatereinkről, talán tudnánk végre kicsit harmóniában élni, ha nem áldoznánk fel életüket egy új hóbort, a sport oltárán. Még mielőtt díjlóvá, ugróbajnokká vagy lovasíjászlóvá adjusztálnánk őket, vessünk egy pillantást lelkiismeretünkbe, és ennek megfelelően alakítsuk módszereinket. Bennünket, lovasokat a ló tesz barátokká vagy kibékíthetetlen ellenségekké a szerint, miként bánunk velük. Mert a jó és a rossz lovas egymással ellentétes foglalkozást művel."

 

Kassai Lajos

 

 

 

 

 

 

Mészáros Gyula oktatásainak helyszínei és időpontjai FRISSÍTVE!

 

További képek

 

Nyári "mgy" táborok Bemutató - 2011

 

Light Hands Horsemanship 2011 presented by Spalding Labs

 

 

 

 

Oldal: NATURAL HORSEMANSHIP
NATURALHORSEMANSHIP - A LOVAKÉRT MINDENT! Mert a ló is csak ember... - © 2008 - 2024 - naturalhorsemanship.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat